. - .

Szerkesztés

 

1844 - Nagyszalonta

Arany János és Ercsey Julianna gyermeke, Arany Julianna öccse. Tanulmányait szülőhelyén végzi, majd Pesten jogi diplomát szerez.

 
 

1847 - Nagyszalonta

Arany László hároméves korában találkozik először Petőfivel, később megismeri Szendrey Júliát és Zoltánkát. Többféle visszaemlékezés szól az Arany gyerekek Petőfihez való viszonyáról. Egyesek szerint várják és szeretik a költőt, mások szerint Petőfi bácsival, a mumussal ijesztgetik egymást. Petőfi levélben is üzen: „Lacinak pedig mondd meg, ne sírjon, mert egyszer csak azt veszi észre, hogy ott termek s még nagyobbakat vágok a fenekére, mint minap; akkor aztán majd sírhat”.

 
 
 

1862 - Nagyszalonta

Már 18 éves korában megjelenik nővérével közösen gyűjtött és stilizált Eredeti népmesék / Magyar népmesék című könyve.

 
 

1866 - Pest Buda

22 éves korától a Magyar Földhitelintézet jegyzője, titkára, igazgatósági tagja.

 
 
 

1873 - Pest Buda

1873-ban adja közre irodalmi életművének két meghatározó alkotását (Délibábok hőse; A hunok harca).

 
 

1875 - Buda

1875. május 10-én a budai várban levő plébánián, római katolikus szertartás szerint nőül veszi Szalay Gizellát. Gyermekük nem születik, a házasság nem boldog.

 
 
 

1880 - Budapest

Arany László 1880-tól egészen haláláig a a Magyar Földhitelintézet igazgatója volt.

 
 

1883 - Budapest

Apja, Arany János 1882. október 22-én bekövetekezett halála után a hagyatéki tárgyalással kapcsolatban igazgatói minőségében írt félhivatalos levelet sógorának, Szél Kálmán nagyszalontai esperesnek, melyben jelzi, hogy a Földhitelintézetnél megtörtént a hagyatéki vagyon szétosztása a címzett részére és tájékoztatja az ezzel kapcsolatos további hivatalos teendőkről. A levélben utal rá, hogy Szél Kálmán lányával, Piroskával gyakori levélváltásban vannak, így rajta keresztül könnyen értesülhetnek az egymásra vonatkozó hírekről. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár Levéltári jelzet: HU-MNL-OL-P 2257-728.-1.-3.

 
 
 

1885 - Budapest

Arany László levele Darányi Ignác (1849-1927) későbbi földművelésügyi miniszterhez, melyben szabadkozik, hogy a nagyszalontai küldöttség érkezése miatt nem vehet részt a megbeszélt találkozón. A levél április 29-én kelt, év nélkül. Levéltári jelzet: HU-MNL-OL-P 1441-III.-15.-11.

 
 

1886 -

Szél Piroska gyászjelentése. A gyászjelentésben Arany László, felesége Szalay Gizella és Piroska édesapja, Szél Kálmán vannak feltüntetve gyászoló családként. A jelentésben néhány hetes betegségként leírt halálok tüdőbaj volt: ugyanebben halt meg egyébként Piroska édesanyja is. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár Levéltári jelzet: HU-MNL-OL-P 2257-728.-1.-1. Unokahúgának, Szél Piroskának (1865-1886) a halála. Az édesanyját, Arany Juliannát fél évesen elvesztett Piroska szoros kapcsolatban állt gyermektelen nagybátyjával, Arany Lászlóval.

 
 
 

1895 - Budapest

Utolsó éveit apja hagyatékának gondozásával tölti.

 
 

1898 - Budapest

1866-1898 között, haláláig a Magyar Földhitelintézetben dolgozott. Budapesten, gyermektelenül halt meg, hátrahagyott életműve összesen öt kötet. Hagyatékának azon része, amely családjára és rá személyes vonatkozással bírt, özvegyénél, Szalay Gizellánál (1857–1945) maradt. Ezt csak ő és második férje, Voinovich Géza (1877–1952) irodalomtörténész kutathatta, aki háromkötetes művet szentelt Arany János életrajzának. A gellérthegyi villájukban őrzött kéziratok, családi magánlevelezés és egyéb relikviák 1945 januárjában belövések és bombázások következtében teljesen megsemmisültek. Arany László gyászjelentése, melyben a Magyar Földhitelintézet igazgatósága kiemeli pályafutásának főbb mérföldköveit, szaktudását és harminc éven át tartó kitartó munkáját. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár Levéltári jelzet: HU-MNL-OL-P 665-1.-a-A-131.

 
 


QR kód letöltése

 

A FamPath sütiket használ. A süti egy betűkből és számokból álló kisméretű fájl, amelyet az Ön számítógépén tárolunk és engedélyezése hiányában szolgáltatásunk nem fog megfelelően működni.

Top