JEDLIK ÁNYOS

SZIMÖ 1800.01.11. - GYÖR 1895.12.13.

 

1800 - Szimő

Szüleim, Jedlik Ferenc és Szabó Rozália földművesek voltak. Édesapám anyagi áldozatra is kész volt, amikor neveltetésemről volt szó. Hároméves otthoni tanulás után tízéves koromban, szüleim, Nagyszombatra küldtek, a bencések gimnáziumába. A negyedik osztályt azonban már Pozsonyban végeztem, szintén a bencéseknél, mert édesapám oda vitte át, hogy németül is megtanulhassak. Így három nyelvet is ismertem, mivel szlovákul is beszéltem. Pozsonyi tanáraim közül Gácser Leó volt rám a legnagyobb hatással rám. Az ő befolyásának köszönhetem, hogy a hatosztályos gimnázium elvégzése után Pannonhalmára mentem, és a bencés rendbe való felvételemet kértem. Példámat követte másod-unokatestvérem és egyben osztálytársam, Czuczor István is. Jól tanulók voltunk, így szívesen fogadtak minket a Szent Márton-hegyen.

 
 

1817 - Pannonhalma

1817. október 25-én beléptem a Szent Benedek-rendbe. Ekkor kaptam az Anianus magyarosan az Ányos, Czuczor Pisti pedig a Gregorius (Gergely) nevet.

 
 
 

1818 - A győri líceum

1818–20-ban bölcsészeti tanulmányokat végeztem a rend győri líceumában.

 
 

1822 - Pest

Doktori címet Pesten szereztem 1822-ben, matematikákból, fizikából, filozófiából és történelemből.

 
 
 

1825 - Győr

1825-ben szenteltek pappá. A rend döntése értelmében 1825-től a győri gimnáziumban tanítottam, ezt követően pedig a győri líceum fizika tanszékén kezdtem oktatni. Eközben folyamatosan bővítettem szertáramat, igen gyakran magam készítettem ehhez eszközöket, első találmányaimat is ekkor alkottam.

 
 

1828 - Győr

1828-1830 között, győri tanári működésem során először alkotottam kizárólag elektromágnesekkel működő villamos forgókészüléket. Az általam készített „villamdelejes forgonyok” a világ első villamos forgógépeinek tekinthetők. Az első forgonyok még csak kísérleti eszközök voltak, de tökéletesített változatait már különféle készülékek működtetésére fel lehetett használni.

 
 
 

1829 - Bécs?

Az elektromosságtan területe nem az egyetlen, ami érdekelt. Szinte a forgony megalkotásával egy időben megalkottam a szódavíz elkészítésének módszertanát. Egyébként az erről szóló értekezésemet 1829-ben a Zeitschrift für Physik und Mathematik le is közölte

 
 

1831 - Pozsony

1831-től a Pozsonyi Királyi Akadémián tanítottam, miközben nyaranta tanulmányi utakat tettem Ausztriába.

 
 
 

1840 - Pest

Később megpályáztam az egyetemi tanári állást, és 1840-től már a pesti Királyi Tudományegyetem Bölcsészeti Karának fizikai tanszékvezetője lehettem. Lakásom az egyetemen, a szertár mellett volt, amelynek bővítését itt is a szívemen viseltem. Munkásságomra nagy hatással voltam Oersted, Ampère, Arago és Faraday kutatásai, ennek okán tevékenységem középpontjába a villamosságot állítottam.

 
 

1841 - Pest

1841-42 telén elkezdtem foglalkozni egy kb. 150 kg tömegű „villamos mozdony” szerkesztésével, amely azonban csak 1854-ben készült el. Sajnos később nyoma is veszett. Ezt szemléltető eszköznek szántam, emlékeim szerint mintegy 3,5 kg súlyú kis villamos kocsi volt, amelyet 1855-ben sikerült elkészítenem. A kis járművet működtethette egy ráhelyezett 4 V-os telep, de lehetőség volt a két sínszálon keresztül külső áramforrásról történő táplálásra is.

 
 
 

1842 - Fót

Fáy András barátom a fóti pincéjébe hívott szüretre. Jelen volt még néhány közös barátunk, többek között Vörösmarty Mihály is. Ahhoz, hogy az egyébként nagyon finom bor erősségét kellemesen enyhíthessem, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznem, hanem természetesen fel kellett találnom egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehet legott fröccsenteni. Így hát magámmal vittem, ismereteim szerint, a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítettem, a Fáy-birtokon a legelső, ahogy ti ma nevezitek, fröccsöt, amit én németesen spriccernek neveztem el. Vörösmartynak azonban nem tetszett ez a németes fordulat, így helyette találta ki a már előbb említett fröccs szót. Tanult költő barátom később a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával hígított bort: „fölfelé megy a borban a gyöngy”.

 
 

1855 - Párizs

A motorokat tápláló galvánelemeket is sikerült tökéletesítettem. Igen jó eredményt értem el a kétfolyadékos Bunsen-elem továbbfejlesztésével. A két folyadékot elválasztó mázatlan agyaghengert impregnált papírból készített cellával váltottam ki. Módszeremmel csökkent az elem belső ellenállása és növekedett az árama. Részletesen kidolgoztam az elemek gyártásának technológiáját is. Telepeim a ti modern szemeitekkel nézve is már erősáramú áramforrásoknak számítottak, így alkalmasak voltak erősebb elektromotorok, illetve ívlámpák működtetésére. Ilyen elemeket küldtem ki az 1855-ös párizsi világkiállításra, de ezek a hanyag szállítás miatt tönkrementek. Néhány épen maradt cellát tudott csak a bizottság megvizsgálni, és ezek hatását erősebbnek találták a megfelelő Bunsen-telepeknél. Ezt az eredményt bronzéremmel jutalmazták, Pesten pedig üzemet hoztak létre a gyártáshoz. Telepeim ismertek és keresettek voltak, Párizsba, sőt Konstantinápolyba is szállítottak belőlük. Az elemeket és az ívlámpás világítást 1856-ban Pannonhalmán is bemutattam.

 
 
 

1861 - Pest

Szerénytelenségnek tűnhet, de sikerült maradandót alkotnom a finommechanikában, fénytanban és a műszaki nyelv megújításában, fejlesztéseben is, főleg az 1840-es években. Több mint 2000 új kifejezést vezettem be a saját magam szakterületén. Ilyen volt például a villamfolyam, ami mai szóhasználattal az áram. Az új szavakat a „Kidolgozott műszavak” című munkámban részleteztem. Ezek közül sokat ma is használtok, pl.: dugattyú, nyomaték, vetület, eredő, huzal, vonal, higany, ejtőernyő. A köztudatban az él hogy én találtam fel a dinamót. Ez pontatlan információ, mert nem magát a dinamót, mint villamos gépet találtam fel, hanem az öngerjesztés elvét ismertem fel és ennek alapján - bizonyíthatóan a világon elsőként - leírtam a dinamó elvet. A hiteles bizonyítékot a Magyar Királyi Tudományegyetem Fizika tanszékének leltárában találhatjátok egy 1861-ben keltezett bejegyzésben, amely rögzíti az egysarki villanyindító (Unipolar Induktor) készítésének idejét. „Kigondolva lön Jedlik Ányos által, elkészítve pedig Nuss pesti gépész műhelyében” „Beszerzés ideje 1861. Ára: 114 frt. 94 kr.” A készülék használatára és részletes leírására is kitértem. „Célszerű használhatás végett az eszköz rövid leírása és kezelési módja az alapdeszka alá csatolt írásban olvasható.” Ez az írás ma is megvan és 4. pontjában található az öngerjesztés elvének felfedezése. Világosan kifejezi és alkalmazza a dinamó-villamoselvet, mert egy önmagát gerjesztő egyenáramú generátor működésmódját mutatom be. A leltári bejegyzés évszáma tehát okmányszerűen bizonyítja, hogy a dinamóelvet a német Werner Siemens és az angol Sir Charles Wheatstone előtt legalább hat évvel felismertem.

 
 

1863 - Pest

Igyekeztem egyszerű eszközökkel a lehető legnagyobb feszültség előállítására és minél hosszabb szikrakisülés létrehozására törekedtem. Ezt a célt kondenzátorok párhuzamos feltöltésével, majd a feltöltött kondenzátorok sorba kapcsolásával oldottam meg, elvileg pontosan úgy, ahogy a mai sokszorozó kapcsolású lökésgerjesztők működnek. A sokszorozás elvét a „Leydeni palackok láncolata” c. munkámban fogalmaztam meg 1863-ban, amely egy év múlva nyomtatásban is megjelent.

 
 
 

1873 - Bécs

Az 1873-as Bécsi Világkiállításon egy nyolc oszlopból álló csöves villámfeszítőt mutattam be, amellyel 60-70 cm hosszú szikrákat tudtam előállítani és ezzel elnyertem a „Haladás” érmét. Villamfeszítőm elvét a külföldi folyóiratok, többek között az angol Engineering is ismertették.

 
 

1878 - Pest

Egyetemi tanári tevékenységemet 78 évesen fejeztem be, tanszékemet tanítványomnak, Eötvös Lorándnak adtam át. Nyugdíjas éveimben Győrben, a bencés rendházban folytattam tudományos kutató tevékenységemet.

 
 
 

1895 - Győr

Hosszú életet éltem, a teremtő és a hazám dicsőségére alkottam, egészen 1895-ig, amikor is az Úr magához szólított. Hagyatékom legyen inspiráló példa számotokra.

 
 

1895 -

Elismeréseim, társulati tagságaim: 1855 - a párizsi világkiállítás bronzérme, 1858 - a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1858 - a „Súlyos testek természettana” tankönyvéért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalma, 1863 - a Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1. számú tagja, 1863 - a Tanárvizsgáló Bizottságnak tagja, 1863 - a Pesti Egyetem rektora, 1864 - a Pesti Egyetem prorektora, 1867 - királyi tanácsos, 1873 - „Haladásért érdemrend”, 1873 - a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, 1879 - II. osztályú Vaskorona rend, 1891 - a Mathematikai és Physikai Társulat első rendes tagja.

 
 


QR kód letöltése

 

A FamPath sütiket használ. A süti egy betűkből és számokból álló kisméretű fájl, amelyet az Ön számítógépén tárolunk és engedélyezése hiányában szolgáltatásunk nem fog megfelelően működni.

Top